Gyakori jogi kérdések

1Lakásvásárlás esetén mekkora összegű illetéket kell fizetni?

Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke 4%.

Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete.

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. Megszűnt az úgynevezett, negatív illetékalap, vagyis ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított.

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint illetéket köteles megfizetni. Nem engedélyköteles az ingatlanszerzés öröklés esetén, bevándorolt külföldi állampolgár, menekült, kettős állampolgársággal rendelkező állampolgár számára, ha az egyik állampolgársága magyar, külföldön élő magyar állampolgároknak, külföldi állampolgároknak, ha az EU valamely tagállamának állampolgárai.

2Ingatlan más módon történő megszerzése esetén mekkora összegű illetéket kell fizetni?

Ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.

 Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra terjed ki:

• az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
• az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
• ingónak hatósági árverésen történő megszerzése.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke - ha a törvény másként nem rendelkezik - ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékköteles.

Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan - ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot - szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.

Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a 21. §-ban foglaltak kivételével - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.

3Illetékmentes-e az első lakás megvásárlása?

Az első lakás megvásárlása nem illetékmentes. Amennyiben a vevő 35. életévét be nem töltött személy és az egész megvásárolt lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, úgy 50 százalékos illetékkedvezményben részesülhet a vevő és pótlékmentes részletfizetést kérelmezhet. Ilyen forgalmi értékű lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.

Az Adóhatóság magánszemély vagyonszerző (korhatár nélkül) első lakástulajdonának megszerzése esetén kérelmére legfeljebb 12 hónapra, havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes részletfizetést engedélyez. 

Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.

Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette. A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Megszűnt az úgynevezett, negatív illetékalap, vagyis ha a vagyonszerző a lakás cseréje vagy egy éven belüli értékesítése/vásárlása esetén alacsonyabb forgalmi értékű lakást szerez, akkor ez után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Az illetékmentesség kizárólag magánszemélyek számára biztosított

4Kap-e illeték kedvezményt a vevő új építésű lakóingatlan megvétele esetén?

Az illetéktörvény alapján mentes az illeték megfizetése alól a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. 15 és 30 millió forint közötti forgalmi érték esetében illetéket kell fizetni a forgalmi érték 15 millió forintot meghaladó része után. Az illeték mértéke ebben az esetben 4%. 30 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetében a teljes érték után illetéket kell fizetni a használt lakásokra irányadó szabályok szerint.

A mentességet külön kérni kell. A vagyonszerző köteles ugyanis az adóhatóságnál - a vállalkozónak a lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosultságáról, valamint a felépítést követő első értékesítéséről szóló nyilatkozatával - igazolni a mentesség feltételeit legkésőbb az illetékre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig.

Csakúgy, mint a használt lakás vásárlása esetében itt is szembeállítható a vételt megelőző, illetve azt követő 1 éven belüli lakóingatlan eladás, amennyiben az eladott lakás vételára meghaladta a 15 millió forintot.

Nem lakóingatlan esetén ez már évek óta nem igaz, időközben volt 6 % is, és jelenleg 4% a mértéke. (Itv. 19.§ (1))

 5Építési telek vásárlása esetén biztosít-e kedvezményt a jogszabály?

 Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A vagyonszerző lakóház építési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

6Mi minősül lakásnak, illetve lakóteleknek?

Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.

További kérdéseivel forduljon értékesítőjéhez, vagy küldjön e-mailt! Klikkeljen Ide!

A fent leírtak nem tekintendők jogi tájékoztatásnak ezért amennyiben szándékában áll szerződéses kötelezettség vállalása vagy további kérdése merülne fel javasoljuk, hogy keresse fel jogi képviselőjét vagy könyvelőjét!

Hitelt venne fel? Biztosítást kötne? Válasszon minket, ebben is segítünk!
Kattintson és ismerje meg a részleteket!

További információra van szüksége?

Gyakran ismételt kérdések